A rendezett víz tulajdonságai
A rendezettség a víz tulajdonságainak megváltozásával jár. Alapfeltétele az egységes kristályszerkezet kialakítása. Ez biztosítja a folyamatos kapcsolatot, korrelációt a rendszerben részt vevők között. A „tömör” szerkezet energiaminimumot hoz létre a rendszeren belül, viszont a rendezett vízközösségek külső felületén, a határfelületen jelentős töltésmennyiség halmozódik fel. A külvilág minden irritációjával szemben ez a határfelület nyújt védelmet. Természetesen csak a belső erőforrásának határáig. A határfelület töltéseinek átadásával eléri, hogy a kémiai és fizikai reakciók ne érintsék a belső szerkezeti egységeket! Ha ez mégis bekövetkezik, megbomlik a rendezettség belső tömör egysége, a külső energia „felpumpálja”, fellazítja a rendezett szerkezetet.
Az egységes formai szerkezet sérülése a rezonanciaképesség elvesztését is jelenti egyben. Ha a vízszerkezet nem képes utasításokat, információt felvenni, akkor megszűnik az összeköttetés a kooperációban részt vevő molekulák között. Ez a rendezett vízközösség felbomlásához vezet. Ez az „élő” víz halála.
Mitől élő a víz?
A víznek van élő (rendezett, tudatos) és holt (kaotikus) állapota.
A víz attól élő, hogy folyamatosan, rendezett, egységes állapotot tart fenn. Az élő anyag egyénre szabott formai alakzatokban létezik. Az ezekben a formákban kialakult rezgéshullámokhoz igazodva alakítja ki – az élet formai alakzatát kitöltő – víz szerkezetét. A formában külső információs térből rezgések generálódnak. Ezek a rezgések folyamatosan utasításokkal látják el az élőt kitöltő víz szerkezetét. Ez a folyamatos vezérlés megléte garantálja a víz élő tulajdonságainak fenntartását.
Élő és holt vizek
Az élő vizek tulajdonságai mások mint a holt vizeké. A strukturált vizek sokkal kevésbé vesznek részt kémiai és fizikai reakciókban. A kémiai reakciókban való inaktivitásukat a rendezett vízstruktúra határfelületén lévő töltések leadásával érik el. A fizikai folyamatokban való inaktivitásuk abból adódik, hogy határfelületükön megpróbálják elvezetni azokat az erőmozgásokat, amelyek egyébként egy rendezetlen víznél a belső vízstruktúrában nyelődnének el.
Az élet és a halál határvonala
Az emberi szervezet az univerzum analógiájára hierarchikus rezonancia-rendszerek halmaza. Az élet alapja a víz, amely a szervezetünkben rendezett formában fordul elő, azaz változatos kristályszerkezetekbe rendeződve rezonátor-alakzatként kicsatolja annak a közegnek az információit, amelyet éltet és szolgál.
A víz nem tiszta formában fordul elő szervezetünkben, hanem különféle kémiai anyagokkal változatos geometriai struktúrát hoz létre, ahogy a kémiai kötések kialakulnak.
A sejtcsoportok, szövetek, szervek mind a hierarchikus kooperációhoz tartoznak. A legfelsőbb irányító az agy.
Mi történik akkor, ha a szervezet rezonanciaképessége romlik, vagy pedig a hierarchikus rendszerből valamelyik résztvevő kiesik? A szervezet szinkronizáló alaprezgése megszűnik (alap kooperációs szint). Ha nincs alaprezgés, akkor a víz sem képes a felsőbb kooperációs utasításokat felfogni, továbbítani. Így a leosztott információ megszakad, ami a test rezonancia-képességének elvesztése, és a halálhoz vezet.
A rendezett víz állapota csak úgy maradhat fenn, ha folyamatosan információt képes befogadni, továbbítani. Abban a pillanatban, hogy az élet az élő szervezetből kihuny, nem érkezik több információ. A rendezett víz mindaddig fenntartja rendezettségét, amíg azt a belső energiájából, emlékeiből képes megtenni. Amikor a falakat betörik, azonnal átalakul az általunk ismert H2O-vá, ami viszont a legaktívabb vegyület, és megindul a szervezet kémiai lebontása.